(...)Se lázadni, se élni nem tudok helyetted
Az oktatófilmet magadnak betetted
Ha nem akarsz változni, akkor nem is fogsz
Üldöz a boldogság, de mindig eliszkolsz
Amilyen hülye vagy, annyira szeretlek
Ne vedd magadra, ha kinevetlek
Az emberen röhögök, vagyis magunkon
Hogy bukdácsolunk a tükörsima úton
Vagyok, aki vagyok, tetszik vagy sem
Dühít az igazság, hidd el, megértem
Én is így voltam, én is így éltem
Az eget kerestem, miközben lenéztem (...)

(...) Mosolyod mögött látom a könnyed
Ne hazudj magadnak, hidd el, úgy könnyebb
Ketyeg az óra, nincs mire várni
Elfogy az idő, fel kéne állni
Feküdtél eleget, ne sajnáld magad
Nézd meg, attól csak az egó dagad
Figyeld a jeleket és egy szép napon 
Meglátod, sírva nevetsz majd magadon (...)