"Meghatódom az érzelmeimtől. Akármi történik, amint ránézek, megszólal bennem a hárfa, a talpamtól az ölemen át, a fejem tetejéig elektromos áram cikázik keresztül rajtam, megremegtet elgyengít. És ha fejem tetejére állok, akkor sem tudom kivédeni, elnevetni, kisebbíteni. Legfeljebb dührohamot kapok a hitvány nőtől, aki bennem lakik. A nyavalygós, vágyakozó, szerelmes nőtől."

 

 

 

Szerző: bcsk  2009.07.11. 07:01 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bertold.blog.hu/api/trackback/id/tr131239854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyöngyvirág 2009.07.14. 19:20:32

Ehem, látom szóval nagyon szerelmetes hanygulatban vagyol?! :D

Csak így tovább!
süti beállítások módosítása